A csalira kattintva vagy koppintva az áldozatok böngészői támadó weboldalakat kezdtek betöltögetni, ezeken a csaló például a facebookos belépési információkhoz hasonló adatokat próbált szerezni, egyes esetekben pedig kártevők telepítésére próbálta rávenni a potenciális áldozatokat.

A kampányt felfedezett webhely a Facebook mellett más a csaló által használt webszolgáltatásokat is értesített a kampányról, így mostanra sikerült azt leállítani. Ettől függetlenül rendkívül valószínű, hogy a jövőben újból és újból felbukkan majd lényegében ugyanez a csalás, így ha fura üzenetek érkeznek az ismerősöktől, akkor a bennük lévő médiafájlokra vagy linkekre kattintás előtt jobb rájuk kérdezni, hogy tényleg ők küldték-e a chatüzenetet.

indexkép: Time Magazin