Negyedik Európa-bajnokságán szerepelhet a magyar labdarúgó válogatott: 1964, 1972 és 2016 után újra sikerült kijutni a tornára Izland pótselejtezős legyőzésével. A hangos sikert pénzben is pontosan meg lehet mérni, erre teszünk most kísérletet.
Az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) már korábban közzétette az Európa-bajnoki kijutásért és a tornán elért eredmény után járó pénzdíjazást. Azzal, hogy Szoboszlai Dominik a 92. percben Hannes Halldórsson kapujába bombázta a labdát, a magyar válogatott – egész pontosan a Magyar Labdarúgó-szövetség – 9,25 millió eurót zsebelt be. Ezzel bemasíroztunk az Eb-történet legbrutálisabb csoportjába, ahol a 2016-os Eb-győztes Portugália, a 2016-os Eb-ezüstérmes, 2018-as világbajnok Franciaország és a 2016-os Eb-bronzérmes, 2014-es világbajnok Németország vár ránk.
A RIVÁLISOK EREJÉT FIGYELEMBE VÉVE EGY ILYEN DIADALMENET EGÉSZEN VALÓSZÍNŰTLEN HŐSTETT LENNE, DE 14,25 MILLIÓ EURÓT HOZNA A KONYHÁRA, AMI JELENLEGI FORINTÁRFOLYAMON 5 MILLIÁRD 58 MILLIÓ FORINT. HA PONT NÉLKÜL ZÁRNÁNK A CSOPORTOT, „CSAK” A KIJUTÁSÉRT JÁRÓ ÖSSZEGET KAPJUK, EZ ÁTSZÁMÍTVA 266,2 MILLIÓ FORINT.
A 2016-os szereplésért valamivel több mint 3,5 milliárdot utalt az MLSZ-nek az UEFA, mely a 2012-es Eb-hez képest 34 százalékkal nagyobb bevételt összesített 2016-ban: 1,9 milliárd eurót. A szervezet mintegy 2 milliárdos bevételt remélt az idei Európa-bajnokságból, azonban pusztán azon, hogy a jövő évre kellett halasztani a tornát, a becslések szerint 400 millió eurót bukott. A koronavírus-helyzet átszabhatja a teljes Eb-rendezést, az UEFA akár több várost is kihúzhat a rendezők sorából, ha azok gazdasági vagy egyéb nehézségekkel küzdenek, sőt október közepén Aleksander Ceferin UEFA-elnök azt is felvetette, hogy akár egy országra is zsugorodhat a rendezés.
forrás: index.hu
indexkép: Blikk
