Hirdetés 

A későn diagnosztizált rákbetegek lehetnek a járvány másodlagos áldozatai

Közvetetten akár több ezer haláleset is a Covid–19-járvány számlájára írható majd, mert nagyon sokan nem jutnak időben diagnózishoz. Míg tavasszal ennek az volt az oka, hogy leálltak a szűrővizsgálatok, most a fertőzéstől való félelem tartja vissza az embereket attól, hogy panasz esetén orvoshoz forduljanak. – írta az Index.

Több felmérés is azt mutatja, hogy a koronavírus-világjárvány kezdete óta csökken az újonnan diagnosztizált daganatos esetek száma. Ennek nyilvánvalóan nem az az oka, hogy hirtelen kevesebb lett a rákbeteg, hanem az, hogy késve fedezik fel őket. Az Amerikai Nemzeti Rákintézet becslése szerint a Covid–19-járvány miatt túl későn megszülető mell- és végbélrák-diagnózisok

PLUSZ 10 EZER EMBER ÉLETÉT KÖVETELIK MAJD A KÖVETKEZŐ TÍZ ÉVBEN, CSAK AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN.

Korábban már az Egészségügyi Világszervezet is felhívta a figyelmet arra, hogy a megkérdezett 155 tagállam több mint felében halasztódtak a szűrési programok a járvány első hullámában. Ennek következtében Angliában áprilisban 60 százalékkal kevesebb rákbeteget diagnosztizáltak, mint egy évvel korábban, ennek következtében 6270 többlet halálesetet jeleznek a szigetországban a következő évben, ami 20 százalékos növekedést jelent.

Ugyanez a felmérés az Egyesült Államokban 80 ezer késedelmes rákdiagnózisról számol be a tavaszi-kora nyári hónapokban, és becslések szerint már ez 33 890-nel több halálesettel jár. A valóságban ennél is több áldozata lehet a daganatos betegségeknek, mert a járvány mostani, második hullámában még nem készültek friss felmérések.

Az idei évben diagnosztizált daganatos megbetegedésekre vonatkozóan hazai adatok nyilvánosan nem érhetők el, ezeket a KSH csak évente összegzi (tavaly majdnem 74 és fél ezer új esetet regisztráltak.) Több minden arra utal ugyanakkor, hogy a helyzet egészen bizonyosan Magyarországon is kedvezőtlen.

A TÁRKI kutatása szerint a válaszadók 10 százaléka jelezte, hogy a tavaszi korlátozások idején nem kapott meg valamilyen szükséges, nem a koronavírussal összefüggő orvosi ellátást, amibe az onkológiai szűrés is beletartozik. Emlékezetes, a szűrővizsgálatokat március közepén a járványveszély miatt felfüggesztették, és csak június 1-jén indultak újra a mammográfiás vizsgálatok, a méhnyak- és vastagbélrákszűrések.

A Magyar Klinikai Onkológia Társaság elnöke, Pajkos Gábor már akkor arról beszélt, hogy a szakorvosok világszerte tartanak attól: a koronavírus-járvány lecsengése után sokkal többeket fognak majd előrehaladott rákbetegséggel diagnosztizálni, mert a járvány idején nem tudtak vagy nem akartak orvoshoz fordulni.

A halogatás azonban sokkal több emberéletet követelhet, mint a vírus – figyelmeztetett. Pedig, ami a halogatást illeti, a magyarokra sajnos ez eddig is igaz volt: a szakemberek szerint döntően ez áll a nemzetközi viszonylatban kiemelkedően rossz hazai rákhalálozási statisztikák mögött, a diagnosztikai és a terápiás lehetőségek ugyanis semmivel sem rosszabbak nálunk, mint akár csak a környező országokban.

A korai felismerés elengedhetetlen a rák kezelésében. A méhnyakráknál például a betegek 92 százaléka legalább öt évvel túléli a diagnózist, ha az első tünetek megjelenését követően orvoshoz fordulnak, de ha a rák már előrehaladott stádiumban van, csak 17 százalék erre az esély. Az idei évben elindult országos vastagbélrákszűrést sem szabad halasztani a járvány miatt, hiszen a bajt jelző, megelőző állapotok nem járnak tünetekkel, ezért is hívnak be szűrésre minden 50 felettit.

Azoknak pedig, akik a székletben vért vagy váladékozást tapasztalnak, megmagyarázhatatlan fogyást, fájdalmat észlelnek, megváltozik a székletürítésük vagy tartósan köhögnek, végképp nem szabad halogatniuk az orvoshoz fordulást. Nem engedhetjük meg, hogy amiatt derüljön ki túl későn egy daganat, mert a beteg a Covid–19-járvány miatt félt elvégeztetni a diagnosztikus célú endoszkópiát

– mondta Schwab Richárd, az Affidea Bank Center Gasztroenterológiai Központ gasztroenterológus főorvosa. Hozzátette: a szűréseket a nemzetközi ajánlásoknak és a Magyar Gasztroenterológiai Társaság előírásainak megfelelően a biztonsági előírások maximális betartása mellett végzik.

A rákszűrések fontosságára hívja fel a figyelmet a Magyar Rákellenes Liga is „A rák nem pihen, ne csak a lázad mérd!” kampányával.  Ebben végigveszik azt a 8 figyelmeztető jelet, amivel pandémia idején is orvoshoz kell fordulni.

Az onkológiáknak működniük kell

Nemcsak a rákszűrések, de a megkezdett kezelések sem zajlottak mindenütt zökkenőmentesen – erről is beszélt még júniusban Pajkos Gábor. Akkor azt mondta, nagyjából a felére csökkent az elvégzett vizitek és kezelések száma, elsősorban azért, mert az orvosoknak mérlegelniük kellett, hogy a koronavírus-fertőzés a nagyobb kockázat vagy az adott kezelés elhalasztása. A szakemberek többsége azonban az utóbbit vallotta, az onkológiák többsége nem is állt le a járvány első hullámában sem, most pedig egyértelmű volt a minisztériumi ukáz: továbbra is meg kell kapniuk a szükséges ellátást a rákbetegeknek, menniük kell a szervezett onkológiai szűrővizsgálatoknak, ahogyan nem maradhatnak el a fontos kardiológiai ellátások, biztosítani kell meddőségi kezeléseket, és szervátültetéseket is lehet végezni a járványügyi óvintézkedések szigorú betartása mellett.

(Borítókép: BSIP / UIG / Getty Images)


Hirdetés 

%d bloggers like this: