Hirdetés 

Amikor a 16 éves Shayla Mitchell rosszul lett, azt hitte, hogy ez csak a nátha után maradt arcüreg fertőzés, de hogy megnyugodjon, megkérte az édesapját, hogy vigye el orvoshoz. De a vizsgálat nem várt eredményt hozott.

Miután a doktor megvizsgálta, sokkoló eredményre jutott. A lány tüdejének kétharmadát beterítette egy rákos burjánzás, a tüdejének egyik fele már összeomlott.

A sokkoló hír feje tetejére állította a család életét. A diagnózis után apa és lánya csendben tologatták az ételt tányérjukon a kórház menzájában, tudva, hogy a következő hetekben, hónapokban, években is ott fognak majd enni.

Valahogy mégis meg kellett beszélni, mi történik most, és mi fog ezután… Az apuka vett két tollat egy közeli indián boltban, az egyiket a lányának adta, a másikat megtartotta.

Az ebéd alatt sok mindenről beszéltek. Bátorságról, a tollról, hogy mit szimbolizál, szeretetről, a betegségről. De leginkább a bátorságról. Egymást ölelve sírtak, és megígérték, hogy akármi is történik, bátrak maradnak.

Az elkövetkező években az apa minden szabad percében a lánya mellett töltötte, amíg ő küzdött a betegséggel, gyógyszereket szedett, sugárkezeléseket és vérátömlesztést kapott. Nem sokkal a kemoterápia után a lány szíve elkezdett összeomlani. De bátor maradt, és küzdött tovább.

Egy nap Tom meghallotta azt a hírt, amit egyetlen szülő sem akart volna hallani, különösen akkor, ha egy olyan faital lányról van szó, aki előtt áll még az egész élet. Az orvosok megmondták Tomnak, hogy nem tehetnek többet Shaylaért. Tom leírta, hogy mit történt ezután:

„Hogy lehettem elég bátor, hogy beszéljek a lányommal a halálról, a betegségéről? Hallottam valamikor egy idézetet: Tud-e egy férfi bátor lenni, miközben fél? Csak ekkor tud bátor lenni!

Amikor megejtettük ezt a beszélgetést, hiszen muszáj volt, akármilyen hihetetlennek hangzik, ez volt életem legszebb, legvarázslatosabb és leginspirálóbb beszélgetése. Mégis egy olyan beszélgetés, amit remélem senkinek nem kell átélnie!

Még mindig bátor vagy, apa? – kérdezte a lányom. Ekkor a szemébe néztem. Mélyen és sokáig. Még mindig bátorságot és elszántságot láttam bennük, meg fáradtságot. Olyan sokáig harcolt már annyira bátran. Ekkor elkezdtem felismerni valamit. Sosem mondta magának, sosem beszélt a saját bátorságáról. Mindig csak nekem mondta, hogy nekem kell bátornak lenni…”

Néhány nappal később Shayla elveszítette a rák elleni csatát.

Tudásfája

kiemelt kép: Shutterstock

/p>

Discover more from Reflektoronline

Subscribe now to keep reading and get access to the full archive.

Continue reading