Hirdetés 

Választás: nagy a változás a határmenti szavazókörökben a négy évvel ezelőttihez képest

Nem ugrott meg sehol sem látványosan az átjelentkezések száma a szavazóköri névjegyzékekben. Viszont azokon a helyeken, ahol a már korábban címet változtatók száma megnőtt most alacsonyabb a részvétel, mint az országos átlag. Összességében visszaesett a 2022-es választásokra a voksturizmus.

Aválasztás előtt frissített választói névjegyzék összességében nem látszik alátámasztani azokat a vélelmeket, hogy a fiktív lakhelyre való bejelentések jelentősen befolyásolhatják egyes választókerületek eredményét. Egy októberi törvénymódosítás alapján immár nem számít jogszerűtlennek, ha valakit olyan helyre jelentenek be, ahol valójában nem él életvitelszerűen. Az elmúlt években különösen egyes határmenti településeken papíron jelentősen nőtt a lakosságszám, ezt a gyakorlatot a salátatörvénybe betett módosítás kvázi legalizálta – kezdi cikkét a G7.

A jelenség leginkább az ukrán határ közeli térségekben szúrt szemet a 2018-as választásokon. Kapitány Balázs demográfus a választások előtt 32 olyan települést azonosított, ahol a különböző adatforrások összevetése alapján reális esélyét látta a tömeges voksturizmusnak. A román határnál ilyen települések voltak Nagyvárad és Szatmárnémeti. Itt azonban logikus lehetett az is, hogy a jobb tb-szolgáltatások miatt jöhettek volna át a határra.

Most az adatok azt mutatják, hogy a 32 “gyanús” település közül 18-ban nemhogy nőtt, de még csökkent is 2018-hoz képest a választójoggal rendelkezők száma, további nyolcban pedig a népesség növekedése csekély, nem haladja meg a hat százalékot. Az ukrán határ melletti Kispaládon extrém mértékű, 36 százalékos a választónépesség csökkenése, de több más környező településen is szintén meghaladja a 10 százalékot, Tiszabecstől Beregsurányig. Ez alapján feltételezhető, hogy a fiktív lakcímbejelentés gyakorlata az ukrán határ mentén tömegesebb volt, mint a mostani időszakban – írja a portál.

A gyanúsnak gondolt települések közül csak hatban nőtt a választásra jogosultak száma, de ezekben a növekedés összesítve sem éri el az ezer főt. Eközben egyes választókerületekben a demográfiai folyamatoknak nagyon is lehet hatása az egyéni eredményekre.

Az országos fogyás ellenére 1400 településen nőtt a négy évvel ezelőtti időszakhoz képest a választói névjegyzékben szereplők száma, közülük 185-ben pedig a népességnövekmény a 10 százalékot is meghaladja. Ebben vannak kistelepülések, de a fővárosi agglomerációban is volt nagyobb növekedés. Az Érd, Budakeszi, Dunakeszti és Dabas központú választókerületek mindegyikében több mint 3000-rel nőtt 2018-hoz képest a választásra jogosultak száma. A Budapestről kitelepülők várhatóan a fővárosi minták, vagyis az ellenzéknek kedvező irányba tolhatják az eredményt – közölte a portál.

A 13 órás részvételi adatok szerint a legnagyobb népességnövekedésű településeken átlagosan 42,2 százalék adta le a voksát, ami 2,3 százalékponttal haladja meg az országos átlagot. Viszont a határmentén alacsonyabb a részvétel, mint az ország többi részén.

napi.hu

kiemelt kép: Shutterstock


Hirdetés 

%d bloggers like this: