Tíz évvel ezelőtt egy törvénymódosítással 180 ezer ember rokkantsági nyugdíját vették el. Előfordult, hogy a felszínes állapotfelmérés után munkára alkalmasnak minősítettek egy férfit, akinek mindkét lábát amputálták, vagy egy súlyos szívbeteg járandóságát az ötödére csökkentették. Sokévi huzavona után a károsultak idén dönthettek: elfogadják-e az állam által felajánlott félmilliós kompenzációt, vagy újabb állapotfelmérés alá vetik magukat, ami után viszont megkaphatják a ténylegesen folyósított és a megvont ellátás időközi emelésekkel növelt különbözetét. Nem egy károsult így több mint 15 millió forintot kapott.
A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény új szempontrendszert vezetett be a rokkantsági fok megállapításához, aminek következtében a megváltozott munkaképességűek járandósága állapotuk felülvizsgálata után sok esetben a létminimumot sem érte el.
A TÖRVÉNYMÓDOSÍTÁSSAL 180 EZER EMBER ROKKANTNYUGDÍJÁT VETTÉK EL. BUDAPESTEN A FELÉRE ESETT VISSZA A ROKKANTNYUGDÍJASOK SZÁMA.
Az történt ugyanis, hogy aki a nyugdíjkorhatárt elérte, az a továbbiakban nyugdíjasként kapta a támogatását, mindazok pedig, akik még nem töltötték be az 57. életévüket, rehabilitációs vagy rokkantsági ellátásra váltak jogosulttá. A kérdést a rehabilitációs hatóság orvosai döntötték el, akik a pontrendszer alapján sorolták be az érintetteket kategóriákba, amivel meghatározták az ellátásukat is. Ha úgy ítélték meg, hogy a korábbi rokkantnyugdíjasnak a rehabilitáció után van esélye a munkavállalásra, akkor rehabilitációs ellátást, ha pedig úgy, hogy nem rehabilitálható, rokkantsági ellátást kapott.
Valóságos rémtörténetek jelentek meg a sajtóban. Több, önmagát ellátni alig képes embert is munkára alkalmasnak minősítettek. Így például
- azt a férfit, akinek korábban mindkét lábát amputálták, vagy
- azt a negyed tüdővel, csípőprotézissel élő kőművest, akinek egy év alatt hétszer tört el a csontja.
Nem hagyták annyiban
Ahogy arról korábban az Index beszámolt, a rokkantsági nyugdíjrendszer egyik károsultja, akinek a korábbi 91 535 forintos járandóságát az állapotfelmérés után 41 850 forintra csökkentették, nem hagyta annyiban, és jogorvoslatért bírósághoz fordult. Az ügyben eljáró nyíregyházi bíróság a tb-határozatokat hatályon kívül helyezte, mert
NEM INDOKOLTÁK MEG, HOGY MIRE ALAPOZTÁK AZ ELLÁTÁS DRASZTIKUS MEGKURTÍTÁSÁT.
A jogerős ítélet ellen a hivatal nyújtott be felülvizsgálati kérelmet a Kúriához, amely – az eljárás felfüggesztése mellett – kezdeményezte az Alkotmánybíróságnál a szabályozás felülvizsgálatát.
Az Alkotmánybíróság 2018 novemberében nemzetközi szerződésből származó jogalkotói mulasztásként értékelték, hogy a törvény nem rögzítette pontosan az állapotjavulás fogalmát. Azt is kifogásolták, hogy a komplex felülvizsgálatot utáni rokkantsági ellátás már semmilyen módon nem függ a korábbi, járulékfizetésen alapuló rokkantsági nyugdíj összegétől. Az alkotmánybírák 2019. március 31-ig adtak határidőt a parlamentnek a hiányosságok pótlására.
Kompenzáció vagy állapotvizsgálat?
A törvényhozók nem kapkodták el a dolgukat, hiszen a 2019. március 31-éből 2021. július 1-je lett. Ekkor lépett hatályba ugyanis az Alkotmánybíróság útmutatása alapján a 2011. évi CXCI. törvény újonnan megalkotott 33/B paragrafusa, amely a rokkantsági nyugdíjrendszer 2012-es átalakításával érintett, megváltozott munkaképességű személyek kompenzációjáról, valamint az esetleges visszamenőleges állapotvizsgálatáról rendelkezik.
Az új szabályozás alapján a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóság (Nyufig) múlt év végéig hivatalból értesített minden érintettet, hogy
- elfogadja az ötszázezer forint egyösszegű kompenzációt; vagy
- visszamenőleges állapotvizsgálatot kér.
Az egyösszegű kompenzáció elfogadásáról február 28-ig kellett nyilatkozni a lakóhely szerint illetékes, rehabilitációs hatóságként eljáró kormányhivatalnak. A kompenzáció elfogadása egyben azt is jelentette, hogy
A JOGOSULT LEMOND A 2011. DECEMBER 31-ÉT KÖVETŐEN MEGÁLLAPÍTOTT ROKKANTSÁGI ELLÁTÁSA ÖSSZEGÉNEK CSÖKKENÉSÉVEL ÖSSZEFÜGGÉSBEN MINDEN TOVÁBBI IGÉNYÉRŐL.
A Nyufig az egyszeri, nettó ötszázezer forintot március 31-ig ki is utalta a jogosultaknak.
A főispánok meghozták határozataikat
És mi történt azokkal, akik nem fogadták el a felajánlott félmillió forintos kompenzációt, hanem a bizonytalan végkimenetelű, újabb hatósági eljárást választották? Nekik kérelmet kellett benyújtaniuk a rehabilitációs hatósághoz.
Az állapotvizsgálatot június 30-ig végezték el, melynek célja annak meghatározása volt, hogy a rokkantsági ellátást megalapozó felülvizsgálat időpontjában a 2012. január 1-jét közvetlenül megelőző fizikai állapothoz képest tényleges javulás következett-e be.
A HATÓSÁGI ELJÁRÁS ÜGYINTÉZÉSI HATÁRIDEJE VALAMENNYI ÉRINTETT ESETÉBEN JÚLIUS 1-JÉN KEZDŐDÖTT, ÉS AUGUSZTUS 29-ÉN FEJEZŐDÖTT BE.
Ha a vizsgálat szerint a kérelmező állapotában nem következett be tényleges javulás, vagy annak ténye nem bizonyítható, az ellátás összegét újra megállapították azzal a megkötéssel, hogy az új összeg nem lehet kevesebb a 2011 decemberében járó ellátás időközi emelésekkel növelt összegénél. Vagyis a károsult egy összegben megkaphatja a ténylegesen folyósított összeg és a megvont ellátás időközi emelésekkel növelt különbözetének összegét.
Úgy tudjuk, hogy a rehabilitációs hatóságként eljáró kormányhivatalok főispánjai meghozták a határozataikat, amelyekkel szemben elutasítás esetén költség- és illetékmentes közigazgatási per indítható. Az Index tudomása szerint az elmúlt hetekben többmilliós kifizetések is történtek, köztük nem egy károsult nemrég több mint 15 millió forintot kapott.
kiemelt kép: MTI
EZ IS ÉRDEKES!
Ungár Péter: „Fehér, meleg, zsidó férfiként nem vagyok alkalmas miniszterelnöknek”
