Fülöp, Dánia és Görögország hercege 1921-ben született, szó szerint, egy korfui étkezőasztalon. Nem volt még egy éves, amikor családjával együtt száműzték Görögországból. Franciaországban menedéket találtak ugyan, de nyugalmat nem, apja András görög herceg, aki a szerencsejátékok rabja volt, elhagyta a családját és szeretőjével Dél-Franciaországba költözött, Fülöp nyolc éves volt, amikor születésétől fogva süket édesanyja, Battenbergi Aliz elmegyógyintézetbe került. Ettől kezdve rokonai kézről kézre adták. Az elszegényedett, érzelmileg elhanyagolt, gyakorlatilag árva fiú iskoláit is szerte Európában végezte.
A NEHÉZ GYERMEKKORA ELLENÉRE IS ÉLETTŐL DUZZADÓ ÉS HIHETETLENÜL JÓKÉPŰ FÜLÖP 18 ÉVESEN TALÁLKOZOTT ERZSÉBETTEL. A FIATAL TENGERÉSZNÖVENDÉKET IMÁDTÁK A LÁNYOK, A TIZENHÁROM ÉVES ERZSÉBET IS AZONNAL A LÁBAI ELŐTT HEVERT.
Számtalan levelet váltottak, míg Fülöp a világháború alatt a csendes-óceáni és a Földközi tengeri hadszíntéren teljesített szolgálatot. Fülöp 1943 karácsonyán már hivatalos volt a királyi udvarba, három évvel később pedig megkérte Erzsébet kezét.
Fülöpöt születésekor ortodox kereszténynek keresztelték, de 1946-ban felvette az anglikán vallást, és anyai ágról a Mountbatten nevet. Fülöp lemondott címeiről és a görög trónra való igényéről, és az esküvő reggelén megkapta az Edinburgh hercege címet leendő apósától, VI. György királytól. Az esküvőt 1947. november 20-án tartották a Westminster apátságban. A világraszóló eseményt a BBC rádió élőben közvetítette, és 300 millió ember hallgatta Ausztráliától, Indián át, Skóciáig.
A HÁZASSÁG ÚGY INDULT, MINT EGY IGAZI LOVE STORY. FÜLÖP EGY ANGYAL – ÍRTA ERZSÉBET A NÁSZÚTJUKRÓL KÜLDÖTT LEVÉLBEN.
Majd Málta következett, és a legboldogabb évek Fülöp életében. Egy ígéretes pálya a haditengerészeti bázison, egy csodálatos feleség és a csodás mediterrán környezet. Összesen négy gyermekük született, Károly walesi herceg, Anna brit királyi hercegnő, András yorki herceg és Eduárd wessexi gróf. És megszületett Károly is, az első gyermek. Erzsébet ettől kezdve a londoni anyaság és a máltai álomélet között ingázott, de előfordult, hogy hosszú hetekre a szigeten maradt.
Egy álom szertefoszlik
Mikor VI. György egészsége megrendült, a királyi teendőkhöz az ijfú pár segítségére is szükség volt. Fülöp élete ettől kezdve örökre megváltozott. Nem lett belőle hadihajó kapitány, 1951-ben elhagyta a haditengerészetet, máltai karrierje derékba tört. Fülöpöt először sokkszerűen érte, hogy le kell mondania saját céljairól és ezentúl egész életét felesége szolgálatába kell állítania. Egy évvel később György 56 évesen meghalt, Erzsébetet pedig megkoronázták.
A trónralépés Erzsébet számára természetes volt, egész életében tudta, hogy bekövetkezik, erre készült. Fülöpnek azonban hirtelen kellett alkalmazkodnia, hogy csak felesége házastársa legyen, meg kellett szoknia például, hogy a nyilvánosság előtt mindig pár lépéssel mögötte kell járnia. Fülöp arról, hogy felesége mellett csak egy mellékszereplő lehet, egy interjúban így fogalmazott:
Azt hittem, hogy a haditengerészetnél fogok karriert befutni, de nyilvánvalóvá vált, hogy erre semmi remény. Nem maradt választás. Egyszerűen megtörtént. Kompromisszumokat kellett kötni. Ez az élet. Elfogadtam, igyekeztem a legtöbbet kihozni belőle.
A valóságban ez mégsem volt ilyen egyszerű, évek teltek el, amíg Fülöpnek sikerült alkalmazkodnia és maga mögött hagyhatta a csalódással teli, lehangoló éveket. Ráadásul azt is nehezen viselte, hogy gyermekei a Windsor Ház leszármazottai lesznek és a Windsor nevet viselik majd a Mountbatten helyett, ami Fülöp neve is volt. Még Winston Churchill is közben járt azért, hogy Erzsébet rendelje el, hogy ő és leszármazottai Windsor Házként fognak uralkodni. Fülöp felháborodott és csalódott volt egyszerre:
Én vagyok az egyetlen férfi ebben az országban, aki nem adhatja a saját nevét a gyerekeinek. Nem vagyok több, mint egy átkozott amőba.
Erzsébet látva férje állandó boldogtalanságát 1960-ban úgy döntött, hogy gyermekeik viselhetik Mountbatten-Windsor vezetéknevet, azonban a királyi család továbbra is Windsor Ház marad. A királynő magántitkára egyszer azt mondta: „Fülöp herceg az egyetlen ember a világon, aki Erzsébetet egyszerű emberként kezeli, ő az egyetlen, aki ezt megteheti. Talán furcsa, de a királynő ezt nagyra értékeli.″
Vízen, földön, levegőben… ágyban?
Fülöp lassan maga mögött hagyta a szomorú éveket, katonai karrier helyett a sport lett a szenvedélye. Tengeren és a levegőben is otthonosan érezte magát, élénken érdeklődött a vitorlázás iránt és mire 70 éves lett, már több mint ötezer repült órát tudhatott maga mögött. 1964-től 1986-ig a Nemzetközi Lovas Szövetség elnöke volt. 1971-ig lovaspólózott, majd áttért a fogathajtásra, a sportág alapszabályainak megalkotásában is részt vett. 1980-ban csapatban világbajnok volt, de szerzett Európa-bajnoki bronzérmet is.
Nemcsak a sportot, Fülöp a szép nők társaságát is imádta. A hosszú jacht túrák, amiket a királyi jachttal, a Britanniával tett esetleges hűtlenségével kapcsolatos spekulációkhoz vezettek. A bulvársajtóban többször keringtek pletykák különböző nőkkel való viszonyairól, azonban ezeket bizonyítani soha nem lehetett. Az biztos, hogy a társasági eseményeken a legvonzóbb nőkkel társalgott és ez alapot adott a találgatásokra. 2006-ban, az akkor 85 éves Fülöp erre így reagált:
Ami engem illet, minden alkalommal, amikor egy hölggyel beszélgetek, azt kezdik terjeszteni, hogy lefeküdtem vele – mintha egyébként nekik ebbe semmi beleszólásuk nem lenne. Az én koromban meglehetősen hízelgő persze arra gondolni, hogy valaki még vonzódik hozzám. De ettől persze még marhaság.
A zöld herceg
Fülöp, a királyi család szolgálatában eltelt hosszú élete során legalább ötezer beszédet mondott, hatszáznál is több hivatalos tengerentúli úton vett részt 143 országban és majd 800 szervezetben vállalt tisztséget. Részt vett a korai környezetvédelmi mozgalomban, a Vadvédelmi Világalapjának (WWF) az első elnöke volt.
Ha megadatott számunkra ez a sokszínűség a Földön, szörnyű ostobaságnak tűnik számomra, hogy elpusztítjuk. Minden teremtménynek joga van itt létezni, az embernek viszont nincs semmiféle előjoga a Földhöz. És ha már úgyis itt vannak ezek a teremtmények, adnunk kell nekik is esélyt a túlélésre.
Fülöp úgy vélte természetvédelmi szempontból a növekvő népesség jelenti a legnagyobb kihívást és ezt az önkéntes „családszabályozással” lehet megoldani.
Nyers és fanyar
Kilencvenéves korában végleg felhagyott a jótékonysági tevékenységekkel.
Úgy gondolom, hogy tettem egy keveset, és most már szeretném csak jól érezni magam, kevesebb felelősséggel, kevesebb rohanással, kevesebb felkészüléssel, és kevesebbet gondolkodva azon, hogy mit mondjak. Ráadásul már a memóriám sem a régi, elfelejtek dolgokat, neveket. Jobb azelőtt abbahagyni, hogy lejár a szavatossági időnk.
Fülöp híres volt arról, hogy mindig köntörfalazás nélkül mondta el véleményét, ezért sokan nyersnek és tapintatlannak tartották. Ugyanakkor unokatestvére, Mountbatten grófnő szerint az emberek azonban valójában ezt várták tőle, „élvezték, hogy valaki kimondja azt, amit ők is gondolnak”.
Amikor a sajtóban nemrég a közelgő századik születésnapjáról kérdezték azt nyilatkozta:
rosszabbat el sem tudok képzelni.
indexkép:Daily Mail
