A bizalmi vagyonkezelés (bvk) számtalan jogi és adózási előnnyel jár, amelyek közül az egyik legfontosabb, hogy létrehozatalával a vagyonrendelő fel tudja értékelni a vagyonát piaci értékre adófizetési kötelezettség nélkül. Ezt a lehetőséget kívánja megszűntetni az adótörvények tervezett módosítása. Ugyanakkor, aki idejében cselekszik, annak még van esélye élni a vagyonfelértékelés lehetőségével.
A bizalmi vagyonkezelés (bvk) közel 10 éve került bele a polgári jogunkba és azóta magánszemélyek vagyontervezésének egyik legnépszerűbb eszközévé nőtte ki magát. Ez koránt sem meglepő, mivel a bvk-k számos előnnyel kecsegtetnek. Például: miközben megvédik a magánszemély vagyonát az esetleges személyes kockázatoktól és felelősségtől, a vagyon feletti rendelkezés sem kerül ki az adott személy (vagyonrendelő) ellenőrzése alól. Mindemelett a bizalmi vagyonkezelés a családi vagyontervezés és generációváltás felkapott módszerévé is vált: olyan vagyonátruházási, vagyonrendelési megoldások valósíthatók meg a bvk-nak köszönhetően, amelyeket nem tudnak biztosítani a természetes öröklés szabályai, sem pedig a végrendelet.
A bizalmi vagyonkezelés adózási előnyei
A bvk kedvezményes adózási kezelése is nagyban hozzájárult ennek a struktúrának az elterjedéséhez, amelyek közül fontos kiemelni, hogy társasági adó mentes is lehet a bizalmi vagyonkezelésbe betett pénzügyi eszközökből származó nyereség. Továbbá ezek az eszközök TBSZ-re is helyezhetők, amelynek következtében az azokból származó hozam a magánszemély kedvezményezetteknél sem keletkeztet adófizetési kötelezettséget.
A bvk-k legnagyobb adóelőnyét mégis az jelenti, hogy annak közbeiktatásával a magánszemély vagyona felértékelhető piaci értékre adófizetési kötelezettség nélkül. Nézzük meg ezt egy példán keresztül: ha egy magánszemély 10 millió Ft-os tőkével alapított egy kft.-t és 1 milliárd Ft-ért szeretné értékesíteni, aszerint ennek a különbsége (990 millió Ft) a magánszemély adóköteles jövedelmének számít és az SZJA törvény szabályainak megfelelően kell adóznia. Ellenben, ha ezt a társasági részesedést az eladás előtt bvk-ba helyezi 1 milliárd Ft-os piaci értéken és ezt a részesedést a bvk értékesíti, úgy sem a magánszemély, sem pedig a bvk számára nem jár adófizetési kötelezettséggel. Ráadásul, ha az így befolyt 1 milliárd Ft-os vagyont a későbbiekben a bkv kiadja a végső kedvezményezetteknek, úgy nekik ismételten nem lesz adófizetési kötelezettségük.
Mik lesznek a változások?
Többek között a fenti kedvezményt kívánja bezárni a Parlamenthez benyújtott ún. „adósaláta” törvény. A jogszabály elfogadásának következtében, ha a vagyonrendelő a vagyontárgy megszerzésére fordított értéknél magasabban határozza meg a vagyon értékét a bvk-ba adás alkalmával, úgy a különbözet után 15%-os szja fizetési kötelezettsége (és korlátozott szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettsége) keletkezik. A korábbi példával szemléltetve: amennyiben a magánszemély 1 milliárd Ft értéken adja át a vagyont a bvk-nak, úgy azonnal le kell adóznia a 990 millió Ft értékkülönbözetet. Habár a jogszabály nem teszi kötelezővé a vagyon piaci értékre való felértékelését (tehát a vagyonrendelőnek lehetősége van a vagyontárgyat eredeti, 10 millió Ft-os értéken áttenni a bvk-ba), de ebben az esetben az adófizetési kötelezettség a vagyontárgynak a kedvezményezett részére történő kiadásakor merül fel. Ebből kifolyólag a vagyon értékében keletkezett pozitív különbözetet mindenféleképpen le kell majd adóznunk.
Még most célszerű bizalmi vagyonkezelést létrehozni!
A Parlamenthez benyújtott tervezet alapján az új szabályozás azon vagyontárgyakat fogja érinteni, amelyeket a vagyonrendelő az új törvény hatálybalépésétől számított 30 napon túl tesz be a bizalmi vagyonkezelésbe. Amíg ez a határidő le nem telik, addig még a régi szabályok érvényesek, vagyis a vagyonátadáskor a vagyonrendelő adómentesen tudja vagyonát felértékelni. Ez azt jelenti, hogy azoknak, akik bvk létrehozásában (vagy meglévő bvk-ikba történő vagyonátadásban) gondolkoznak, nagyjából 1,5-2 hónapjuk van az ügylet adóhatékonyan lebonyolítására. Ennek fényében érdemes megfontolni a bizalmi vagyonkezelés mielőbbi létrehozását. Egy ilyen struktúra kialakítása, illetve fenntartása egyébként nem jár jelentős költségvonzattal és adminisztrációval sem, így akár pár hét alatt létrehozható.
Kétségkívül az új törvény hatálybalépését követően létrehozott bizalmi vagyonkezelések is biztosítani fogják az összes többi olyan jogi és adóelőnyt, amelynek köszönhetően közkedvelt lett ez a vagyonkezelési forma. A bvk-k iránti igény és érdeklődés ezért előreláthatóan ezután sem fog nagymértékben csökkenni.
Érdeklik a céges vagy a magánvagyon-megoldások, esetleg a cégeladás, generációváltás mellett döntött? Keresse tapasztalt kollégáinkat a lenti elérhetőségeken:
Telefon: +36 1 889 2800
E-mail: info@vagyontervezes.hu
Web: vagyontervezes.hu
kiemelt kép: Shutterstock
Ismét megkoronázzák Károly királyt és Kamilla Királynét! – ezért van szükség erre a lépésre
ű
