Egy fárasztó nap után mindannyian arra vágyunk, hogy egy hatalmasat aludjunk és másnap reggel frissen, kipihenten ébredjünk. Mégis sokszor fáradtabbnak és használhatatlannak érezzük magunkat. Mitől lesz az alvás egészséges, és mikor beszélhetünk alvászavarról?
Az alvás egy létfontosságú, nagyon aktív biológiai folyamat, a pihentető és minőségi alvást rengeteg tényező befolyásolhatja. Az alvással kapcsolatos problémák, panaszok nagyon sok ember életminőségét befolyásolják, Magyarországon a felnőtt lakosság közel egyharmada érintett.
– hangsúlyozza Dr. Tatay Kornélia belgyógyász-kardiológus szakorvos.
Epidemiológiai bizonyítékok utalnak arra, hogy az alvás nem megfelelő időtartama és az alvás rossz minősége összefüggésbe hozható bizonyos betegségek iránti fokozott rizikóval és sajnos a halálozással is.
Milyen betegségek kockázata növekedhet alvászavar esetén?
- A rövidebb alvásidő, annak minősége és folyamatossága kölcsönhatásban van a szív-és érrendszeri kockázat Ugyanakkor a hosszú alvásidő fokozza a stroke kockázatát. Egyes tanulmányok U alakú összefüggést találtak az alvásidő és a szívkoszorúér-események között. Ez arra utal, hogy mind a túl rövid, mind a túl hosszú alvásidő nagyobb rizikót jelent a koszorúér-események (pl. szívizom-infarktus) szempontjából. Míg idős embereknél az egészségi állapot, alapbetegségek erősen befolyásolják az alvásidőtartamát, fiatal és középkorú egyéneknél a foglalkozási tényezők (pl. munkaidő) is jelentős hatással bír az alvás időtartamára. A hosszú munkaidő következtében szervezetünk nem tud megfelelően regenerálódni, a csökkent alvásidő pedig növeli a szívinfarktus kockázatát. Összegezve: a szívkoszorúér-betegség és a stroke kockázata megnő mind a napi 5 óránál kevesebbet és a 9 óránál többet alvók körében a 7-8 órát alvókkal szemben.
- Több tanulmány általános megállapítása szerint az alvásmegvonás inzulin rezisztenciával és csökkent glükóztoleranciával jár. Ugyancsak U alakú asszociáció mutatható ki a 2-es típusú cukorbetegség és az alvásidőtartama között. Mind a túl rövid, mind a túl hosszú alvás társul a 2-es típusú cukorbetegség fokozott kockázatával. Azok körében, akik rendszeresen napi 5 óránál kevesebbet alszanak, gyakrabban alakul ki 2-es típusú cukorbetegség, mint a napi 7-8 órát alvóknál.
- Számos tanulmány igazolta, hogy szignifikáns összefüggés van az alvásidőtartama és a csontsűrűség között. Az életkor előrehaladtával a csontritkulás incidenciája folyamatosan nő. Az öregedés mellett az ösztrogénhiány, kis izomtömeg, elégtelen kalciumbevitel, dohányzás, alkoholfogyasztás, mozgásszegény életmód szintén a csontvesztés rizikófaktorai. Nők körében végzett vizsgálat szignifikáns összefüggést talált a csökkent alvásidő és a csontritkulás között, valószínűleg az alvásmegvonáshoz kapcsolódó hormonális hatások miatt.
- Az alvás megvonása és a nem kielégítő alvásmagatartászavarokat, fokozott stresszkészséget, következményes hangulatzavart, túlzott táplálékfelvételt, elhízást eredményezhetnek. Befolyásolja a nappali koncentrációkészséget, reakcióidőt, melyek csökkenése teljesítményromlást, fokozott balesetveszélyt jelent. Az alvásmegvonás és a rossz minőségű alvás következtében hormonális és anyagcsere-változások következnek be szervezetünkben. Növekedik a szimpatikus idegrendszer aktivitása, fokozódik a stresszhormonok (pl. kortizol) szintje, mely vérnyomás emelkedést, szívritmuszavart okozhat. Emelkedik bizonyos gyulladást keltő fehérjék (proinflammatorikus citokinek) szintje is, mely egyébként egészséges egyéneknél is aktiválhat gyulladásos folyamatokat.
- Igazolt tény az is, hogy az alvászavar az immunrendszerünkre is negatív hatással van, csökken az „immunológiai fitness”.
Mit ajánl a szakorvos?
- Az optimális egészség fenntartásához napi 7-8 órát aludjunk. A 7 óránál kevesebb és a 9 óránál több alvásnem megfelelő. A 6 óránál rövidebb alvás egészségkárosodáshoz vezet hosszú távon. Figyeljünk magunkra!
- Tartósan fennálló (egy hónapon túli) alvászavar esetén tilos altatót szedni – orvosi kontroll nélkül! A kivizsgálás helyett az altató folyamatos használata további kockázatokkal is járhat!
- Alvászavar esetén az első lépés egy átfogó belgyógyászati konzultáció, melynek eredményétől függően további vizsgálatok (pl. alváslaborban történő vizsgálat) elvégzését is javasolhatja a szakember.
Az alvászavar megfelelő kezelése a lelki és a szervi megbetegedések tekintetében egy prevenciós folyamat. A rossz minőségű alvás hátterében akár 50 %-ban állhat olyan betegség, melyet időben kivizsgálva, kezelve a nem kívánatos következmények (pl. szívinfarktus, stroke, cukorbetegség) megelőzhetők, a diagnosztizált betegségek optimális kezelésével az alvászavar is megszüntethető.
forrás: Doktor24 Egészségközpont
indexkép: napidoktor.hu
